Anyagismeret2026. március 1.13 perc olvasás

Galvanikus korrózió réz és alumínium között

A galvanikus korrózió (más néven kontaktkorrózió vagy galvánkorrózió) akkor indul be, amikor két különböző fém nedvesség jelenlétében érintkezik: a kevésbé nemes fém oldódni kezd. Villamos kötésekben ez a pár szinte mindig a réz és az alumínium. Ebből a cikkből megtudod, mekkora valójában a feszültség a kettő között és melyik közölt érték mit jelent, milyen fémekkel érintkezhet biztonságosan az alumínium, és hogyan szünteti meg a bajt a kettősfém átmenet.

Röviden

A réz és az alumínium összeérhet, de ahol a kötéshez nedvesség jut, ott az alumínium korrodál. A MIL-DTL-14072F galvanikus táblázatában a két fém 0,55 V-ra van egymástól, több mint kétszer annyira, mint az a 0,25 V, amit ez az előírás érintkező fémek között megenged. Tartós megoldás a kettősfém átmenet: így a réz csak rezet, az alumínium csak alumíniumot érint.

0,55V
Cu–Al különbség, MIL-DTL-14072F
0,25V
Ennyi engedhető meg érintkező fémek között
0,15V
Ajánlott határ tengeri és kültéri levegőn
M6–M20
Kettősfém alátét raktárról

A CUPAL® egy mondatban: hengerléssel plattírozott réz-alumínium kettősfém, amelyben a rézréteg teljes felületén kötődik az alumíniumréteghez, rétegvastagság szerint nagyjából 30% rézzel. Nem rézzel bevont alumíniumhuzal (CCA), amelyben vékony rézbőr veszi körül az alumínium magot.

Most éppen ilyen kötésen dolgozol?

Írd meg, mi találkozik mivel (rézsaru alumínium gyűjtősínen, kábel árbocon, sín sínen), és add meg a csavarméretet és a darabszámot. 24 órán belül küldjük a megoldást és az árat. Az alátétek raktárról 2–10 munkanap alatt érkeznek, a méretre vágott darabok gyártása 5–10 munkanap.

Küldd el a kötést, 24 órán belül válaszolunk →

Mi a galvanikus korrózió?

A galvanikus korrózió elektrokémiai folyamat. Ha két különböző fém villamosan érintkezik, és elektrolit köti össze őket, például páralecsapódás, nedves levegő vagy sós permet, galvánelem jön létre: a köztük lévő potenciálkülönbség áramot hajt, a kevésbé nemes fém, az anód, pedig lassan oldódik.

Ehhez három feltételnek kell egyszerre teljesülnie: két különböző fém érintkezzen, elektrolit legyen közöttük, és a potenciálkülönbség elég nagy legyen az áram meghajtásához. Ha bármelyik hiányzik, a korrózió leáll. A kettősfém átmenet az elsőt szünteti meg: a csavarozott érintkezőfelületeken mindkét fém csak a saját fajtáját érinti, a réz és az alumínium határa pedig az anyag belsejében, elektrolittól elzárva van.

Mekkora a potenciálkülönbség a réz és az alumínium között?

Erre a fémpárra négy különböző szám kering, és mind mást mér. Közülük csak egy írja le a valódi kötést.

ÉrtékRézAlumíniumKülönbségMit ír le
Standard elektródpotenciál, SHE-hez mérve (CRC Handbook)+0,34 V−1,66 V≈ 2,0 VCsupasz fém a saját ionjainak oldatában. Termodinamikai határ, nem kötés
Galvánsor tengervízben, telített kalomelelektródhoz mérve (MIL-DTL-14072F, VI. táblázat)−0,20 V−0,75 V0,55 VValós ötvözeteken, szobahőmérsékletű tengervízben mérve. Ez a gyakorlati érték
Anódindex (ugyanaz a táblázat, aranyhoz viszonyítva)0,35 V0,90 V0,55 VEbben a skálában adják meg a határértékeket
Kontaktpotenciál (Volta-feszültség) a kilépési munkákból (CRC Handbook)4,53–5,10 eV4,06–4,26 eV≈ 0,3–1 VSzáraz fém–fém érintkezésen fellépő feszültség. Áram nem folyik

A használandó érték 0,55 V. A MIL-DTL-14072F amerikai katonai előírásból származik, amely elektronikai berendezések felületkezelését szabályozza. VI. táblázata a fémeket a szobahőmérsékletű tengervízben, telített kalomelelektródhoz mért potenciáljuk szerint csoportosítja, és ebből anódindexet számol. Alumínium alatt itt a 2000-es soron kívüli alakított ötvözeteket kell érteni, így a gyűjtősínanyagokat és a CUPAL saját EN AW-1050A alumíniumát is. Ugyanez a táblázat adja a szabályt: érintkező fémek között legfeljebb 0,25 V lehet a különbség. A réz és az alumínium között ennek több mint kétszerese van. Az elterjedt tervezési irányelvek zord környezetben, például tengeri vagy kültéri levegőn 0,15 V-ra szigorítják a határt, hőmérséklet- és páratartalom-szabályozott helyiségben pedig 0,50 V-ra lazítják. A réz-alumínium pár még ezt sem teljesíti.

A tankönyvi standardpotenciálok közötti nagyjából 2 V helyes termodinamika, de rossz szám egy kötéshez. Csupasz fémet ír le a saját ionjainak oldatában. Levegőn az alumíniumot mindig oxidréteg fedi, ami a tényleges potenciálját jóval −1,66 V fölé emeli. A 2 V arra jó, hogy megmagyarázza, miért az alumínium az anód; a kockázatot nem ezzel kell mérni.

A kontaktpotenciál nem azonos a galvanikus potenciállal

Aki az alumínium és a réz közötti „kontakt potenciálkülönbséget” keresi, többnyire a fenti értékek egyikére kíváncsi, a fizikában azonban a kifejezés mást jelent. Amikor két fém összeér, elektronok áramlanak a kisebb kilépési munkájú fémből (alumínium) a nagyobbéba (réz), amíg a Fermi-szintjeik ki nem egyenlítődnek. Ami marad, az a kontakt- vagy Volta-feszültség, amely a kilépési munkák különbségével egyenlő: a CRC Handbook szerinti 4,06–4,26 eV-os (alumínium) és 4,53–5,10 eV-os (réz) értékekkel a kristálylaptól és a felület állapotától függően nagyjából 0,3–1 V. Ez teljesen száraz kötésben is fennáll, áram nem folyik, és önmagában semmit sem korrodál. A korrózióhoz galvánelem kell, a galvánelemhez pedig elektrolit.

Miért különösen veszélyes a réz-alumínium kombináció?

Rézsaru alumínium gyűjtősínen, alumínium kábel réz kapcson, réz földelővezető alumínium szerkezeten: ezek a párosítások naponta létrejönnek. Négy dolog teszi veszélyessé őket.

1. Nagy a különbség

A 0,55 V több mint kétszerese annak a 0,25 V-nak, ami érintkező fémek között megengedett. A MIL-DTL-14072F egy második figyelmeztetést is tesz: ha a katódos alkatrész jóval nagyobb az anódosnál, a támadás az anódra összpontosul. Az alumínium saru nagy réz gyűjtősínen pontosan ez a kedvezőtlen eset.

2. Nedvesség szinte mindig van

Kapcsolószekrényben, elosztótáblában és kültéri telepítésnél szinte mindig jelen van nedvesség, páralecsapódásként vagy a levegő páratartalmaként. Ez adja az elektrolitot.

3. Nő az alumínium-oxid réteg

Ahogy az alumínium felülete korrodál, alumínium-oxid keletkezik, ami villamos szigetelő, így nő a kötés átmeneti ellenállása.

4. Lazulnak a csavaros kötések

Az alumínium-oxid nagyobb térfogatú, mint a fém, amiből keletkezett, ezért fizikailag is lazítja a csavaros kötést.

Egy konkrét eset: rézkábel alumíniumárbochoz

A hozzánk érkező kérdések jó része egyetlen kötésről szól: réz potenciálkiegyenlítő, földelő vagy villámvédelmi vezető alumíniumárbocra csavarozva, vitorláson, antenna- vagy távközlési oszlopon, szélerőmű-tornyon. Ennek a kötésnek a sós permet a legkeményebb elektrolit, és a 0,55 V-os réz-alumínium különbség majdnem négyszerese a tengeri levegőre ajánlott 0,15 V-nak.

Az ónozott hajós kábel ezen nem változtat. Az ónozott alkatrészek ugyanebben a táblázatban 0,60 V-on állnak, vagyis még mindig 0,30 V-ra az alumíniumtól, és ahol az ón lekopik vagy megkarcolódik, a réz újra az alumíniumhoz ér. A rozsdamentes alátét sem segít, az alábbi táblázatból látszik, miért. Hogy az árbocon mi romlik el és melyik kettősfém alkatrész való bele, azt a rézkábel alumíniumárbochoz oldal veszi végig.

Az alumínium galvánkorróziója: milyen fémmel érintkezhet?

Az alumínium galvánkorróziójára keresők többsége valójában azt akarja tudni, milyen fém érhet hozzá. Az anódindex erre közvetlenül válaszol. Az értékek a MIL-DTL-14072F VI. táblázatából valók; az alakított alumíniumötvözetek (a 2000-es sor kivételével) 0,90 V-on állnak.

Az alumíniummal érintkező fémAnódindexKülönbség az alumíniumhozMelyik korrodál0,25 V-on belül?
Réz, nagy réztartalmú sárgarezek és bronzok; ausztenites rozsdamentes acél (A2, A4)0,35 V0,55 VAz alumíniumNem, még 0,50 V-on belül sem
Sárgaréz és bronz0,40 V0,50 VAz alumíniumNem
Ferrites krómacél (18% Cr)0,50 V0,40 VAz alumíniumNem
Ónozott alkatrészek0,60 V0,30 VAz alumíniumNem
Ónozott lemez, ón-ólom forrasz0,65 V0,25 VAz alumíniumÉppen a határon
Tűzihorganyzott acél1,20 V0,30 VA cinkNem, és itt a cink korrodál
Más alakított alumíniumötvözet0,90 V0Egyik semIgen

Villamos szerelésben két sor számít igazán. Az ausztenites rozsdamentes acél, vagyis a rozsdamentes kötőelemek A2 és A4 minősége, ugyanabban a csoportban van, mint a réz: a rézsaru és az alumíniumsín közé tett rozsdamentes alátét tehát meghagyja a 0,55 V-ot, és még egy harmadik fémet is behoz a kötésbe. A cink pedig megfordítja a szerepeket: tűzihorganyzott acéllal szemben a cink korrodál, nem az alumínium.

Valós következmények

Nő az átmeneti ellenállás

Az oxidréteg és a korróziótermékek növelik az átmeneti ellenállást. A kötés melegszik, a hő pedig gyorsítja a korróziót: öngerjesztő kör alakul ki.

Túlmelegedés és tűzveszély

A nagyobb átmeneti ellenállás hőt termel, nagy áramnál a kötés hőmérséklete tűzveszélyes szintet is elérhet. A legjobban dokumentált bizonyíték az alumínium lakásvezetékekből származik. Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság (CPSC) megbízásából végzett felmérés szerint az 1972 előtt alumíniummal szerelt házakban 55-ször nagyobb volt az esélye, hogy legalább egy dugaljkötés „tűzveszélyes állapotba” kerül, mint a rézzel szerelt házakban (CPSC Publication 516). A kötéspontok mentek tönkre: ott nőtt az ellenállás, amíg a kötés túl nem melegedett.

Meghibásodás és áramkimaradás

A lazuló, korrodált kötések idővel tönkremennek: szakadozó érintkezés, ívképződés, végül teljes kiesés.

Hogyan oldja meg a CUPAL a problémát?

A CUPAL kettősfém egyetlen alkatrészben egyesíti a rezet és az alumíniumot: EN AW-1050A alumíniumréteg, hidegen hengerelve, elválaszthatatlanul összekötve Cu-ETP rézréteggel. Három szinten kezeli a galvánelemet.

1. Azonos fém érintkezik azonos fémmel

A CUPAL alátét vagy átmeneti elem úgy kerül a réz és az alumínium vezető közé, hogy mindkét oldala a saját fémét érintse:

  • a rézoldal a réz sarut, sínt vagy kapcsot
  • az alumíniumoldal az alumínium gyűjtősínt, sarut vagy szerkezetet

Mindkét külső érintkezés azonos fémek között jön létre, potenciálkülönbség nélkül. Ugyanaz az alátét jó rézsaruhoz alumíniumsínen és alumíniumsaruhoz rézsínen; csak a beépítés iránya változik.

2. A réz-alumínium határfelület az alkatrész belsejében van

A réz és az alumínium határa az anyag belsejében, metallurgiai kötésben van, ahol az érintkezőfelületek nem teszik ki nedvességnek. A kötésvonal csak az alátét peremén, illetve a vágott darab élén jut a felszínre. Ezért kültéri, nedves vagy sós közegű kötésnél ezt az élt védeni vagy takarni kell. Ajánlatkéréskor írd meg a környezetet, és megmondjuk, mi kell a kötésbe.

3. Alacsony, stabil átmeneti ellenállás

Mindkét csavarozott érintkezőfelület azonos fémek között van, így a kötés úgy viselkedik, mint egy közönséges réz–réz vagy alumínium–alumínium csavarkötés. Az átmeneti ellenállása nem kúszik fel úgy, mint a közvetlen réz-alumínium érintkezésé.

Melyik CUPAL alkatrész melyik kötésbe való

Kettősfém alátét

A leggyakoribb eset: kettősfém alátét M6–M20 a rézsaru és az alumínium gyűjtősín közé, vagy ugyanez megfordítva alumíniumsaru alá rézsínen. A beépítés percek alatt megvan; a felület-előkészítést, az irányt és az élvédelmet a beépítési útmutató írja le.

Kettősfém kábelsaru

Ha alumíniumkábelt kell még lezárni és rézkapocsra kötni, a kettősfém kábelsaru magába a saruba teszi az átmenetet.

CUPAL szalag

Ahol az átmenetnek hajlékonynak kell lennie, vagy körbe kell vennie a csatlakozási pontot, például villámvédelemben, ott a CUPAL szalag ugyanez a kettősfém szalag formában.

Lapok és rajz szerinti darabok

Teljes sínfelületre CUPAL kettősfém lapok valók, vagy rajz szerint méretre vágott darab CUPAL lemezből; a minimum egy 500 × 500 mm-es tábla. Hogy a formák közül melyik való a konkrét kötésbe, és mikor kell helyettük kettősfém saru vagy toldóhüvely, azt kötéstípusonként a réz és alumínium vezeték összekötése veszi végig.

Megelőzés vagy utólagos javítás?

A galvanikus korrózió megelőzése mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint a javítás. Egy kettősfém alátét ára töredéke annak, amibe egy tönkrement kötés cseréje, a kapcsolószekrény felújítása vagy legrosszabb esetben egy tűzkár kerül.

A szabványok a beépített kötésre, a sínre és a berendezésre vonatkoznak, nem az alátétre: az IEC 61439 a kisfeszültségű kapcsolóberendezések melegedését korlátozza, az IEC 61238 az erőátviteli kábelek csatlakozóit vizsgálja, a DIN 43671 (réz) és a DIN 43670 (alumínium) pedig a gyűjtősínek tartós áramterhelhetőségét adja meg. Átmeneti alkatrész önmagában egyik szerint sem „tanúsított”. A kettősfém átmenet az a szerkezet, amellyel egy réz-alumínium kötés ezeket teljesíteni tudja.

Kapcsolódó oldalak


Ha egy konkrét kötésről van kérdésed, küldd el az adatait, és 24 órán belül árral együtt válaszolunk.

Gyakran ismételt kérdések

Összeérhetnek, de nem olyan kötésben, ahová nedvesség juthat. Elektrolit (páralecsapódás, nedves levegő vagy sós permet) jelenlétében a pár galvánelemet alkot, és az alumínium korrodál. A MIL-DTL-14072F galvanikus táblázatában a két fém 0,55 V-ra van egymástól, több mint kétszer annyira, mint az a 0,25 V, amit az előírás érintkező fémek között megenged. A megoldás a kettősfém átmenet, amellyel mindkét fém csak a saját fajtáját érinti.
Galvánelem alakul ki. Ahol nedvesség, páralecsapódás vagy só hidat képez, ott az alumínium lesz az anód, és korrodál; a hajtóerő a gyakorlatban nagyjából 0,55 V. A korróziótermék alumínium-oxid, ami rossz vezető, ezért nő az átmeneti ellenállás, terhelés alatt melegszik a kötés, a hő pedig gyorsítja a korróziót. Az oxid ráadásul nagyobb térfogatú a fémnél, így a csavaros kötés lazul.
Magától nem. A száraz, szilárd réz és alumínium nem lép reakcióba egymással. Ha viszont elektrolit kerül közéjük, a páralecsapódástól a sós permetig, galvánelemet alkotnak, amelyben az alumínium oldódik. A már oldott réz közvetlenül is reagál az alumíniummal: az alumínium kiszorítja a rezet a sóiból.
Közvetlen érintkezésben nem. A MIL-DTL-14072F akkor tekint két fémet összeférhetőnek, ha legfeljebb 0,25 V-ra vannak egymástól; a réz és az alakított alumínium 0,55 V-ra van, ami a klimatizált helyiségekre elfogadott 0,50 V-ot is meghaladja. Kettősfém átmeneten keresztül, ahol réz érintkezik rézzel és alumínium alumíniummal, korrózió nélkül dolgoznak együtt.
Attól függ, melyik potenciálra gondolsz. Korrózió szempontjából a galvanikus a mérvadó: tengervízben 0,55 V a MIL-DTL-14072F szerint (anódindex: réz 0,35 V, alumínium 0,90 V). A tankönyvi standardpotenciálok, a réz +0,34 V-ja és az alumínium −1,66 V-ja közötti különbség nagyjából 2 V, de ez csupasz fémet ír le a saját ionjainak oldatában, és eltúlozza a valós kötést. A fizika kontaktpotenciálja (Volta-feszültség) a kilépési munkákból adódik (alumínium 4,06–4,26 eV, réz 4,53–5,10 eV, CRC Handbook), nagyjából 0,3–1 V, és száraz kötésben nem hajt áramot.
Csak amíg száraz marad, és ezt nehéz garantálni. Elektrolit nélkül nem folyik galvanikus áram. A 0,55 V viszont még a hőmérséklet- és páratartalom-szabályozott helyiségekre elfogadott 0,50 V-ot is meghaladja, a kapcsolószekrényekben pedig gyakori a páralecsapódás. Ha a kötésnek ellenőrzés nélkül is ki kell tartania, tegyél bele kettősfém átmenetet.
A réz az alumíniumot. Minden alumínium-réz párban az alumínium a kevésbé nemes fém, ezért az oldódik, és a károsodás a sínen, az árbocon vagy a kapcson jelenik meg, nem a rézen. A támadás ott a legerősebb, ahol kis alumínium alkatrész ül nagy rézfelületen, például alumíniumsaru réz gyűjtősínen. A kötés védelme ezért a fémek szétválasztását jelenti, nem a réz bevonását.
Nem. A rozsdamentes kötőelemek A2 és A4 minőségű ausztenites acélja a MIL-DTL-14072F-ben ugyanabban a csoportban van, mint a réz, 0,55 V-ra az alumíniumtól. A rézsaru és az alumíniumsín közé tett rozsdamentes alátét így ugyanazt a galvánpárt hagyja meg, és egy harmadik fémet is behoz a kötésbe. A kettősfém alátét megszünteti a párt, mert mindkét oldala a saját fémét érinti.
Úgy, hogy megszünteted a két különböző fém közvetlen érintkezését. A vezetők közé CUPAL kettősfém átmenet (alátét, szalag vagy lemez) kerül úgy, hogy a rézoldal a rezet, az alumíniumoldal az alumíniumot érintse. Mindkét érintkezés azonos fémek között jön létre, potenciálkülönbség nélkül. A Cu/Al határfelület az alkatrész belsejében marad; csak a peremén látszik a kötésvonal, ezért kültéri és nedves kötésnél ezt az élt védeni vagy takarni kell.
Ne csavarozd őket közvetlenül össze. Tegyél közé réz-alumínium kettősfém átmenetet: egyetlen csavaros saruhoz CUPAL alátétet, teljes sínfelület találkozásához méretre vágott CUPAL lemezt. Az alumíniumoldal az alumíniumsín, a rézoldal a rézsaru felé néz, így az érintkezőfelületen sehol nem ér össze a két fém. A korróziógátló paszta lassítja a folyamatot, de nem szünteti meg a galvánelemet, és rendszeres ellenőrzést kíván; a kettősfém átmenet tartós megoldás.
A korrózió szigetelő alumínium-oxid réteget képez, ami megnöveli az átmeneti ellenállást. Ez hőt termel, a hő gyorsítja a korróziót, a kötés melegszik és lazul. Nagyáramú alkalmazásban a hőmérséklet-emelkedés tűzveszélyes szintet érhet el, és szakadozó érintkezéshez, ívképződéshez, végül kieséshez vezet.
A beépített kötésre, a sínre és a berendezésre vonatkoznak, nem az átmeneti alkatrészre. Az IEC 61439 a kisfeszültségű kapcsolóberendezések melegedését korlátozza, az IEC 61238 az erőátviteli kábelek csatlakozóit vizsgálja, a DIN 43671 (réz) és a DIN 43670 (alumínium) a gyűjtősínek tartós áramterhelhetőségét adja meg. Alátét önmagában egyik szerint sem tanúsított; a kettősfém átmenet az a szerkezet, amellyel egy réz-alumínium kötés teljesíteni tudja őket.

Kérdésed van?

Írj e-mailben vagy az űrlapon: munkanapokon 24 órán belül válaszolunk.

Kérj árajánlatot