Galvanikus korrózió réz és alumínium között
A galvanikus korrózió (más néven kontaktkorrózió vagy galvánkorrózió) akkor indul be, amikor két különböző fém nedvesség jelenlétében érintkezik: a kevésbé nemes fém oldódni kezd. Villamos kötésekben ez a pár szinte mindig a réz és az alumínium. Ebből a cikkből megtudod, mekkora valójában a feszültség a kettő között és melyik közölt érték mit jelent, milyen fémekkel érintkezhet biztonságosan az alumínium, és hogyan szünteti meg a bajt a kettősfém átmenet.
Röviden
A réz és az alumínium összeérhet, de ahol a kötéshez nedvesség jut, ott az alumínium korrodál. A MIL-DTL-14072F galvanikus táblázatában a két fém 0,55 V-ra van egymástól, több mint kétszer annyira, mint az a 0,25 V, amit ez az előírás érintkező fémek között megenged. Tartós megoldás a kettősfém átmenet: így a réz csak rezet, az alumínium csak alumíniumot érint.
- 0,55V
- Cu–Al különbség, MIL-DTL-14072F
- 0,25V
- Ennyi engedhető meg érintkező fémek között
- 0,15V
- Ajánlott határ tengeri és kültéri levegőn
- M6–M20
- Kettősfém alátét raktárról
A CUPAL® egy mondatban: hengerléssel plattírozott réz-alumínium kettősfém, amelyben a rézréteg teljes felületén kötődik az alumíniumréteghez, rétegvastagság szerint nagyjából 30% rézzel. Nem rézzel bevont alumíniumhuzal (CCA), amelyben vékony rézbőr veszi körül az alumínium magot.
Most éppen ilyen kötésen dolgozol?
Írd meg, mi találkozik mivel (rézsaru alumínium gyűjtősínen, kábel árbocon, sín sínen), és add meg a csavarméretet és a darabszámot. 24 órán belül küldjük a megoldást és az árat. Az alátétek raktárról 2–10 munkanap alatt érkeznek, a méretre vágott darabok gyártása 5–10 munkanap.
Küldd el a kötést, 24 órán belül válaszolunk →Mi a galvanikus korrózió?
A galvanikus korrózió elektrokémiai folyamat. Ha két különböző fém villamosan érintkezik, és elektrolit köti össze őket, például páralecsapódás, nedves levegő vagy sós permet, galvánelem jön létre: a köztük lévő potenciálkülönbség áramot hajt, a kevésbé nemes fém, az anód, pedig lassan oldódik.
Ehhez három feltételnek kell egyszerre teljesülnie: két különböző fém érintkezzen, elektrolit legyen közöttük, és a potenciálkülönbség elég nagy legyen az áram meghajtásához. Ha bármelyik hiányzik, a korrózió leáll. A kettősfém átmenet az elsőt szünteti meg: a csavarozott érintkezőfelületeken mindkét fém csak a saját fajtáját érinti, a réz és az alumínium határa pedig az anyag belsejében, elektrolittól elzárva van.
Mekkora a potenciálkülönbség a réz és az alumínium között?
Erre a fémpárra négy különböző szám kering, és mind mást mér. Közülük csak egy írja le a valódi kötést.
| Érték | Réz | Alumínium | Különbség | Mit ír le |
|---|---|---|---|---|
| Standard elektródpotenciál, SHE-hez mérve (CRC Handbook) | +0,34 V | −1,66 V | ≈ 2,0 V | Csupasz fém a saját ionjainak oldatában. Termodinamikai határ, nem kötés |
| Galvánsor tengervízben, telített kalomelelektródhoz mérve (MIL-DTL-14072F, VI. táblázat) | −0,20 V | −0,75 V | 0,55 V | Valós ötvözeteken, szobahőmérsékletű tengervízben mérve. Ez a gyakorlati érték |
| Anódindex (ugyanaz a táblázat, aranyhoz viszonyítva) | 0,35 V | 0,90 V | 0,55 V | Ebben a skálában adják meg a határértékeket |
| Kontaktpotenciál (Volta-feszültség) a kilépési munkákból (CRC Handbook) | 4,53–5,10 eV | 4,06–4,26 eV | ≈ 0,3–1 V | Száraz fém–fém érintkezésen fellépő feszültség. Áram nem folyik |
A használandó érték 0,55 V. A MIL-DTL-14072F amerikai katonai előírásból származik, amely elektronikai berendezések felületkezelését szabályozza. VI. táblázata a fémeket a szobahőmérsékletű tengervízben, telített kalomelelektródhoz mért potenciáljuk szerint csoportosítja, és ebből anódindexet számol. Alumínium alatt itt a 2000-es soron kívüli alakított ötvözeteket kell érteni, így a gyűjtősínanyagokat és a CUPAL saját EN AW-1050A alumíniumát is. Ugyanez a táblázat adja a szabályt: érintkező fémek között legfeljebb 0,25 V lehet a különbség. A réz és az alumínium között ennek több mint kétszerese van. Az elterjedt tervezési irányelvek zord környezetben, például tengeri vagy kültéri levegőn 0,15 V-ra szigorítják a határt, hőmérséklet- és páratartalom-szabályozott helyiségben pedig 0,50 V-ra lazítják. A réz-alumínium pár még ezt sem teljesíti.
A tankönyvi standardpotenciálok közötti nagyjából 2 V helyes termodinamika, de rossz szám egy kötéshez. Csupasz fémet ír le a saját ionjainak oldatában. Levegőn az alumíniumot mindig oxidréteg fedi, ami a tényleges potenciálját jóval −1,66 V fölé emeli. A 2 V arra jó, hogy megmagyarázza, miért az alumínium az anód; a kockázatot nem ezzel kell mérni.
A kontaktpotenciál nem azonos a galvanikus potenciállal
Aki az alumínium és a réz közötti „kontakt potenciálkülönbséget” keresi, többnyire a fenti értékek egyikére kíváncsi, a fizikában azonban a kifejezés mást jelent. Amikor két fém összeér, elektronok áramlanak a kisebb kilépési munkájú fémből (alumínium) a nagyobbéba (réz), amíg a Fermi-szintjeik ki nem egyenlítődnek. Ami marad, az a kontakt- vagy Volta-feszültség, amely a kilépési munkák különbségével egyenlő: a CRC Handbook szerinti 4,06–4,26 eV-os (alumínium) és 4,53–5,10 eV-os (réz) értékekkel a kristálylaptól és a felület állapotától függően nagyjából 0,3–1 V. Ez teljesen száraz kötésben is fennáll, áram nem folyik, és önmagában semmit sem korrodál. A korrózióhoz galvánelem kell, a galvánelemhez pedig elektrolit.
Miért különösen veszélyes a réz-alumínium kombináció?
Rézsaru alumínium gyűjtősínen, alumínium kábel réz kapcson, réz földelővezető alumínium szerkezeten: ezek a párosítások naponta létrejönnek. Négy dolog teszi veszélyessé őket.
1. Nagy a különbség
A 0,55 V több mint kétszerese annak a 0,25 V-nak, ami érintkező fémek között megengedett. A MIL-DTL-14072F egy második figyelmeztetést is tesz: ha a katódos alkatrész jóval nagyobb az anódosnál, a támadás az anódra összpontosul. Az alumínium saru nagy réz gyűjtősínen pontosan ez a kedvezőtlen eset.
2. Nedvesség szinte mindig van
Kapcsolószekrényben, elosztótáblában és kültéri telepítésnél szinte mindig jelen van nedvesség, páralecsapódásként vagy a levegő páratartalmaként. Ez adja az elektrolitot.
3. Nő az alumínium-oxid réteg
Ahogy az alumínium felülete korrodál, alumínium-oxid keletkezik, ami villamos szigetelő, így nő a kötés átmeneti ellenállása.
4. Lazulnak a csavaros kötések
Az alumínium-oxid nagyobb térfogatú, mint a fém, amiből keletkezett, ezért fizikailag is lazítja a csavaros kötést.
Egy konkrét eset: rézkábel alumíniumárbochoz
A hozzánk érkező kérdések jó része egyetlen kötésről szól: réz potenciálkiegyenlítő, földelő vagy villámvédelmi vezető alumíniumárbocra csavarozva, vitorláson, antenna- vagy távközlési oszlopon, szélerőmű-tornyon. Ennek a kötésnek a sós permet a legkeményebb elektrolit, és a 0,55 V-os réz-alumínium különbség majdnem négyszerese a tengeri levegőre ajánlott 0,15 V-nak.
Az ónozott hajós kábel ezen nem változtat. Az ónozott alkatrészek ugyanebben a táblázatban 0,60 V-on állnak, vagyis még mindig 0,30 V-ra az alumíniumtól, és ahol az ón lekopik vagy megkarcolódik, a réz újra az alumíniumhoz ér. A rozsdamentes alátét sem segít, az alábbi táblázatból látszik, miért. Hogy az árbocon mi romlik el és melyik kettősfém alkatrész való bele, azt a rézkábel alumíniumárbochoz oldal veszi végig.
Az alumínium galvánkorróziója: milyen fémmel érintkezhet?
Az alumínium galvánkorróziójára keresők többsége valójában azt akarja tudni, milyen fém érhet hozzá. Az anódindex erre közvetlenül válaszol. Az értékek a MIL-DTL-14072F VI. táblázatából valók; az alakított alumíniumötvözetek (a 2000-es sor kivételével) 0,90 V-on állnak.
| Az alumíniummal érintkező fém | Anódindex | Különbség az alumíniumhoz | Melyik korrodál | 0,25 V-on belül? |
|---|---|---|---|---|
| Réz, nagy réztartalmú sárgarezek és bronzok; ausztenites rozsdamentes acél (A2, A4) | 0,35 V | 0,55 V | Az alumínium | Nem, még 0,50 V-on belül sem |
| Sárgaréz és bronz | 0,40 V | 0,50 V | Az alumínium | Nem |
| Ferrites krómacél (18% Cr) | 0,50 V | 0,40 V | Az alumínium | Nem |
| Ónozott alkatrészek | 0,60 V | 0,30 V | Az alumínium | Nem |
| Ónozott lemez, ón-ólom forrasz | 0,65 V | 0,25 V | Az alumínium | Éppen a határon |
| Tűzihorganyzott acél | 1,20 V | 0,30 V | A cink | Nem, és itt a cink korrodál |
| Más alakított alumíniumötvözet | 0,90 V | 0 | Egyik sem | Igen |
Villamos szerelésben két sor számít igazán. Az ausztenites rozsdamentes acél, vagyis a rozsdamentes kötőelemek A2 és A4 minősége, ugyanabban a csoportban van, mint a réz: a rézsaru és az alumíniumsín közé tett rozsdamentes alátét tehát meghagyja a 0,55 V-ot, és még egy harmadik fémet is behoz a kötésbe. A cink pedig megfordítja a szerepeket: tűzihorganyzott acéllal szemben a cink korrodál, nem az alumínium.
Valós következmények
Nő az átmeneti ellenállás
Az oxidréteg és a korróziótermékek növelik az átmeneti ellenállást. A kötés melegszik, a hő pedig gyorsítja a korróziót: öngerjesztő kör alakul ki.
Túlmelegedés és tűzveszély
A nagyobb átmeneti ellenállás hőt termel, nagy áramnál a kötés hőmérséklete tűzveszélyes szintet is elérhet. A legjobban dokumentált bizonyíték az alumínium lakásvezetékekből származik. Az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság (CPSC) megbízásából végzett felmérés szerint az 1972 előtt alumíniummal szerelt házakban 55-ször nagyobb volt az esélye, hogy legalább egy dugaljkötés „tűzveszélyes állapotba” kerül, mint a rézzel szerelt házakban (CPSC Publication 516). A kötéspontok mentek tönkre: ott nőtt az ellenállás, amíg a kötés túl nem melegedett.
Meghibásodás és áramkimaradás
A lazuló, korrodált kötések idővel tönkremennek: szakadozó érintkezés, ívképződés, végül teljes kiesés.
Hogyan oldja meg a CUPAL a problémát?
A CUPAL kettősfém egyetlen alkatrészben egyesíti a rezet és az alumíniumot: EN AW-1050A alumíniumréteg, hidegen hengerelve, elválaszthatatlanul összekötve Cu-ETP rézréteggel. Három szinten kezeli a galvánelemet.
1. Azonos fém érintkezik azonos fémmel
A CUPAL alátét vagy átmeneti elem úgy kerül a réz és az alumínium vezető közé, hogy mindkét oldala a saját fémét érintse:
- a rézoldal a réz sarut, sínt vagy kapcsot
- az alumíniumoldal az alumínium gyűjtősínt, sarut vagy szerkezetet
Mindkét külső érintkezés azonos fémek között jön létre, potenciálkülönbség nélkül. Ugyanaz az alátét jó rézsaruhoz alumíniumsínen és alumíniumsaruhoz rézsínen; csak a beépítés iránya változik.
2. A réz-alumínium határfelület az alkatrész belsejében van
A réz és az alumínium határa az anyag belsejében, metallurgiai kötésben van, ahol az érintkezőfelületek nem teszik ki nedvességnek. A kötésvonal csak az alátét peremén, illetve a vágott darab élén jut a felszínre. Ezért kültéri, nedves vagy sós közegű kötésnél ezt az élt védeni vagy takarni kell. Ajánlatkéréskor írd meg a környezetet, és megmondjuk, mi kell a kötésbe.
3. Alacsony, stabil átmeneti ellenállás
Mindkét csavarozott érintkezőfelület azonos fémek között van, így a kötés úgy viselkedik, mint egy közönséges réz–réz vagy alumínium–alumínium csavarkötés. Az átmeneti ellenállása nem kúszik fel úgy, mint a közvetlen réz-alumínium érintkezésé.
Melyik CUPAL alkatrész melyik kötésbe való
Kettősfém alátét
A leggyakoribb eset: kettősfém alátét M6–M20 a rézsaru és az alumínium gyűjtősín közé, vagy ugyanez megfordítva alumíniumsaru alá rézsínen. A beépítés percek alatt megvan; a felület-előkészítést, az irányt és az élvédelmet a beépítési útmutató írja le.
Kettősfém kábelsaru
Ha alumíniumkábelt kell még lezárni és rézkapocsra kötni, a kettősfém kábelsaru magába a saruba teszi az átmenetet.
CUPAL szalag
Ahol az átmenetnek hajlékonynak kell lennie, vagy körbe kell vennie a csatlakozási pontot, például villámvédelemben, ott a CUPAL szalag ugyanez a kettősfém szalag formában.
Lapok és rajz szerinti darabok
Teljes sínfelületre CUPAL kettősfém lapok valók, vagy rajz szerint méretre vágott darab CUPAL lemezből; a minimum egy 500 × 500 mm-es tábla. Hogy a formák közül melyik való a konkrét kötésbe, és mikor kell helyettük kettősfém saru vagy toldóhüvely, azt kötéstípusonként a réz és alumínium vezeték összekötése veszi végig.
Megelőzés vagy utólagos javítás?
A galvanikus korrózió megelőzése mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint a javítás. Egy kettősfém alátét ára töredéke annak, amibe egy tönkrement kötés cseréje, a kapcsolószekrény felújítása vagy legrosszabb esetben egy tűzkár kerül.
A szabványok a beépített kötésre, a sínre és a berendezésre vonatkoznak, nem az alátétre: az IEC 61439 a kisfeszültségű kapcsolóberendezések melegedését korlátozza, az IEC 61238 az erőátviteli kábelek csatlakozóit vizsgálja, a DIN 43671 (réz) és a DIN 43670 (alumínium) pedig a gyűjtősínek tartós áramterhelhetőségét adja meg. Átmeneti alkatrész önmagában egyik szerint sem „tanúsított”. A kettősfém átmenet az a szerkezet, amellyel egy réz-alumínium kötés ezeket teljesíteni tudja.
Kapcsolódó oldalak
Ha egy konkrét kötésről van kérdésed, küldd el az adatait, és 24 órán belül árral együtt válaszolunk.